A sport az elmúlt évtizedek során őrületes fejlődésen esett át. Noha tény, hogy a sportolás, a fizikai tevékenység kifejezetten a valós térben zajlik, el kell mondani, hogy a technológia is hozzátette a magáét a történethez. Elég csak a magyar sportfogadó oldalak által kínált megannyi lehetőségre gondolni.
A másik oldalon a technológia a játékra is kihatással van. Ma már szinte minden sportágban megjelent a videóbíró, amellyel utólag is korrigálni lehet az emberi tévedést. Ugyanakkor, a bírálók szerint ezek a megoldások megölik a játék lényegét, túlzottan gépiessé, szaggatottá teszik azt.
Ehhez hozzá lehet még venni azt a tényt is, hogy a felkészüléseknél is egyre nagyobb teret kap maga a technika. Az edzők visszanézik a mérkőzéseket és azok alapján igyekeznek azonosítani az ellenfél gyengeségeit. Sőt, manapság ebben már a gépi tanulás és a különböző AI-alapú megoldások is segítik őt.
A testmozgás evolúciója az ókortól napjainkig
Mindezt azért érdemes szem előtt tartani, mert maga a testmozgás is hasonló evolúción esett át az évezredek során. Manapság a futás, a kondizás, a jóga és a hasonló időtöltések alapvetően az ember szabadidős tevékenységeinek a részét képezik.
Sokan az ülőmunka miatt szeretnék a testi egészségüket megőrizni, ezért sportolnak. De ha a különböző wellness központokra, hétvégékre gondolsz, megállapítható, hogy a testmozgás részben ma már szórakozás, barátkozás, alapvetően szabadidős tevékenység.
A mai értelemben vett fizikai mozgás akkor jelent meg, amikor az egyéni jogokért és a nagyobb szabadságért vívott harc erősödött. Ekkoriban alakult ki annak fontossága is, hogy hogy néz ki valaki, mennyire van jó kondícióban.
Az ógörögök és az idealizált test
Ha az ókori Görögországról van szó és a testmozgásról, a legtöbben hajlamosak az olimpiai versenyekre gondolni. Érdekesség, hogy a sportfogadások ma ismert formájának kezdetei is ebbe a korba vezethetők vissza. Hogyan kell előrejelzést készíteni? Ez a kérdés akkoriban még nyilván nem merült fel.
A fogadások akkor harmadik fél kizárásával történtek. Vagyis két görög polgár egymással kötött fogadást arra vonatkozóan, hogy ki lesz az adott évi olimpiai játékok legjobbja.
Persze, ez csak az igazság egyik fele. Egyrészt ugyanis a görögök a testi erőnlét fenntartása és fejlesztése céljából edzettek. Nem is annyira az olimpia, mint a gyakori háborúskodások miatt, ami különösen a spártaiakról mondható el.
Itt van azonban az érem másik oldala is. Ugyanis, már akkor is jelen volt a törekvés a szép test és az esztétikus kinézet elérése iránt. Nem is véletlenül alakult ki az Ép testben ép lélek mondás, hiszen itt a fizikai erőnlét már találkozott a filozófiával, amit mi sem igazol jobban, mint a tény, hogy az ókori görög tornatermeknek olyan neveik voltak, mint Lyceum és Akadémia.
Míg az Akadémia Platónhoz kötődött a Lyceumban Arisztotelész és követői gyűltek össze. Ezek a helyszínek a korabeli társadalmi élet fontos helyszínei voltak, innen kerültek ki az athéni közélet vezető férfiai.
Amit egyébként érdemes még kiemelni, hogy a mai edzőtermektől eltérően ezek a tornatermek szabadtériek voltak. Itt még nem voltak sportfelszerelések. A férfiak gerelyhajítással, diszkoszvetéssel, futással és birkózással edzették magukat.
Az újjászületés és a sporteszközök megjelenése
A testmozgás és a filozófia ókori virágzása után, a görög-római civilizáció összeomlásával évszázadokig háttérbe szorult, az érdeklődés a reneszánsz korban jelent meg újra. Habár, ez még csak elméleti érdeklődés volt.
A görög korszakban született feljegyzéseket elsősorban orvosok olvasták, akik a torna egészségügyi előnyeit vizsgálták. Ebben az volt az abszurd, hogy az arisztokrácia, amely el is olvasta ezeket a szövegeket, igencsak ódzkodott a testmozgástól.
A gyakorlati újjászületés a poroszok nevéhez fűződik, közvetlen kiváltó oka pedig a Napóleontól elszenvedett 1806-os vereség a jénai-auerstedti csatában. A poroszok ugyanis lépten nyomon azzal dicsekedtek, hogy az övék Európa legjobb hivatásos hadserege, ez a megalázó vereség azonban erre rácáfolt.
A megtépázott büszkeség helyreállítása vezérelte Friedrich Jahn porosz iskolamestert, aki Hasenheidében alapított egy tornatermet, ahol az ógörögök által művelt sportokat saját maga által tervezett felszerelésekkel ötvözte. Ekkor alakult ki a párhuzamos korlát, a magas korlát és a bak.
Az ötlet nemsokára gyökeret eresztett, Európa-szerte elterjedt, ezek után pedig már megjelentek az üzleti szempontok is ezen a területen. A francia Hippolyte Triat nevéhez fűződik az első kommerciális edzőterem megnyitása. A Párizsban 1840-ben nyílt Triat Grand Gymnase egy öntöttvas és üveg elemekből épült fedett terem volt.
Az első fitneszversenyre 1901-ben került sor. Eugene Sandow a gépek használata és a helyes étrend kombinációjára építette elképzelését. Hamarosan egész Angliában megjelentek edzőtermei.
A fitnesz tömegsporttá azonban a YMCA, vagyis a Fiatal Férfiak Keresztény Egyesülete révén vált. A csoport egyik bostoni edzőtermében 1881-ben alakult ki a testépítés fogalma, ami olyan gyakorlatsort írt le, amelyen a legtöbb mai konditerem gyakorlatai alapulnak.
Feltalálók és találmányok
A modern kori testmozgás egyik úttörője Jack Lalanne volt, aki olyan gépeket dolgozott ki, mint a csigarendszeres kötél, vagy a különböző lábnyújtó eszközök. Ezeket az orvosok nem ajánlották, ennek ellenére elterjedt. Lalanne nevéhez köthető a női súlyemelés meghonosítása is.
Olyan eszközök is hozzá köthetők, mint a kábeltárcsa, a súlyválasztó, az első lábnyújtó gép, valamint az első olyan eszköz, amellyel a guggolás biztonságosan végezhető.
Egy svéd ortopéd orvos, Gustav Zander az emberi izmok szerkezetének tanulmányozása alapján olyan gépek kialakításán dolgozott, amelyek a gerincferdülésen segíthetnek és az izmokat erősítik.
Ezek a felszerelések az emberek mindennapi fizikai aktivitásait igyekeztek interpretálni, mint amilyen a kerékpározás, a lépcsőmászás, vagy az evezés.
A mai világban már mindennapos tevékenységgé vált a testedzés, a mozgás. Érdekes lehet tudni, hogy a jelenlegi konditermekben használt módszerek és eszközök mind a korábbi évszázadban alakultak ki.
Fotó: Depositphotos.com